Most alkotni valami lenge, légies,
szikrázón szikár és áttetsző
szöveget szeretnék.
Nem baj, ha baromi régies,
de metszőn muszáj, hogy tetszőn
hasson, ha hív a mehetnék.
Tudom, talán triviálisan teátrális,
hogyha hirtelen hiábavaló
szavak szólnak számról.
Megy előre az irodalom, de hátrál is,
és más is kell, nem csak a való,
ami, ha szállnál, rád szól.
Hiába szerettem volna, hogy végre
ne olyan legyen a vers, mint máskor,
hogy laposan pillantva leshessék:
Na, tessék! Már megint ezzel jön! Jutok a végére,
a tartlalmat így hagyom. Majd máskor
ne fedje fényét fekete festék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.