Sikoltanék talán, ha érdemes még,
de itt már sikoltani sem érdemes:
mint androidról műbőr, mállik festék
mindenről, ami itt látszólag nemes.
Alatta villan elektromos fényben
fémesen csiszolva fényes rettenet.
Előre tör találgatásban, tényben.
Előle elmenekülni sem lehet.
Sikoltanék még, ha érdemes lenne,
de így csak hangtalanul sikoltozom:
csakúgy, mint más, én is ott vagyok benne,
és azt hiszem, hogy már én sem változom,
habár megváltozni talán még menne.
Létemet? Közös létünket átkozom?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.