szemben a farkasokkal.
Van közöttünk egy mély árok,
nem ok nélkül, hanem okkal.
A nyúl répát, füvet legel,
a farkas eszi meg nyulat.
Az ember nem sokat mérlegel,
de farkast lőve sem mulat.
Én döntöttem. Oda állok,
ahol éles fogak marnak,
bár nincsenek bennem álmok:
a vers csak borsó a falnak.
a nyulak oldalán vagyok én is, hústömegnek a farkasoknak...:-)
VálaszTörlés(mondtam már, hogy imádom a verseidet?)
Igen, említetted, de olyan jó újra hallani :-D
VálaszTörlés