de álmomban sehova se mennék.
Ami volt, az ma már mind csak emlék,
mi jön majd még, azzal nem törődtem.
Selyempaplan volt a föld alattam.
Pázsit puha zafírfénye csillant,
fölébredtem. Az álom elillant,
amiben voltam, abban maradtam.
Selyempaplan terülne szívemre,
ha még egyszer álmaimban járnék,
és e vers is több lenne, mint játék,
hogy egy jó párt találjak rímemre.
Selyempaplan fedi be testemet,
mielőtt jön majd, aki eltemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.