Ahogy a táblákat összekapcsolod,
Ha programod fut optimálisan,
Majd a rekordokat feldolgozod,
Abban a költészet néha benne van.
Ilyenkor elégedetten dőlhetsz hátra:
Hiszen az admin sem szól be neked,
Hogy "Te barom már megint mit csináltál,
Hogy lerothasztod a szervereket!".
Ha nyolc-tíz programod együtt dolgozik,
Hálózatuk, mint szimfónia zenél,
És ha a programozó unatkozik,
Míg a munkaidő véget ér,
Az mindössze annyit jelent,
Hogy munkáját jól végezte el,
És nem kell a hibát keresni már,
Hiszen a rendszer jól üzemel.
Van, mikor semmi sem jön össze:
Nem találod az utat,
Tudod, mit kellene tenned,
A "hogyan"-ja mégis elmarad.
Más munkában is megesik ilyen:
Hibát hibára halmozol,
És minél jobban javítanád,
Annál inkább belegabalyodol.
Ilyenkor nem segíthet semmi más,
Csak egy jó kolléga szeme,
Aki majd rávet egy pillantást,
És kiszúrja a hibát neked.
És ha a hibát kijavítottad,
Mehet a nagyüzem tovább,
A legközelebbi módosításokig,
Mikor majd megint, minden a fejére áll.
Röviden, tömören összefoglalva a munkád...
VálaszTörlés