2010. június 9., szerda
Munkamegosztás
Neked tőkéd, vagyonod van,
Én adós vagyok, s van gyermekem.
Te vagy, aki fogyasztod a javakat,
Én pedig, aki megtermelem.
Ajánlatom a következő:
Vigyázz magadra, nagyon,
Mert türelmem egyszer véget ér,
És majd ismét nem hagyom,
Hogy hasznomat lefölözve élj,
Abból, mit én termelek,
És magadban azt majd hiába gondolod,
Hogy mindaz jár neked,
Mit én munkámmal adok,
S megszépíti most az életed!
Váltogatjátok a "rendszereket",
Nap-mint-nap, mint elhasznált gatyát,
De a türelmem nekem sem végtelen,
És azt mondom majd egyszer: nincs tovább!
Felborul újra akkor majd az üzlet,
Hiába őrzi megannyi jogszabály,
Várhat statáriumra újra minden ügylet,
Hol kezed most megint saját zsebedbe jár!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Köszönöm. Mindig tetszik nekem, amit írsz. Nagyon jó vers ez is.
VálaszTörlésJóóóó! :-))
VálaszTörlés