2010. június 28., hétfő

Félemberek egészsége


Egészséges nem lehet: fél ember csupán,
Ki nem leli meg másik felét sok-sok év után.
Csak fél ember vagyok, aki egész nem lehet,
Fél emberként éltem le a fél életemet.

Hosszú időn át kerestem jobbik felem én,
Hittem többször: rátaláltam - volt is rá remény.
Volt idő, hogy más gondolta: engem keresett,
Pár alkalom után rájött: megint tévedett.

Más is volt, aki hitte, én vagyok, kit keres,
Én meg tudtam: megpróbálni sem lesz érdemes.
Végül is csak megalkudtam egy idő után:
Elfogadtam azt, ki hitte, csakis reám vár.

Fél életem telt el közben, vagy több is, talán,
Összekoptunk, mindhiába: Be kell látnom már,
Az illeszkedés kívülről, bár jónak tűnik,
A köztünk lévő hézagokban csak az űr lakik.

Kiálló szögleteink sokszor élesek,
Lelket horzsolnak sebesre, szívet sértenek.
Ébrenlétem idején egyre gondolkodom:
Kell-e a kötést cserélni köztünk, s magamon?

Egy merő seb életed, ha ő nincsen veled:
Félbe vágva vérzel el, ha nincs másik feled.
Egészség a boldogság, s bár két fél nem egész,
Ha jobb feled hiányzik: az élet szenvedés.




8 megjegyzés:

  1. Az én életemhez nagyon passzol ez a vers....

    VálaszTörlés
  2. Na, ennek nem mondhatom, hogy örülök. Nem is mondom.

    VálaszTörlés
  3. Ennek viszont, azt hiszem, örülhetek. Köszönöm.

    VálaszTörlés
  4. Persze, tetszik nekem is, de mintha rólam mintázták volna.

    VálaszTörlés
  5. Azt hiszem, ezt sokan elmondhatjuk magunkról - legalábbis rövidebb-hosszabb ideig.

    VálaszTörlés
  6. Megint elolvastam, most azt jutott eszembe: se vele, se nélküle...

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.