2010. július 14., szerda

A bösendorferek


A helyzet adva,
a lecke feladva.
Azóta azon töröm a fejemet,
hogyan is lehetne
az emeletre
fölvinni bösendorfereiteket.

Az nem lehet,
hogy ez végleges:
Kint nem hagyhatjátok hangszereteket.
Eső veri,
hó árt neki,
és az ház előtt hangversenyezni sem lehet.

Az enyémnek nincs nagy baja,
csak hamis a hangja,
klimpírozni úgy is jó,
de az a két,
márkás, szép
hangú hangszer hangversenyterembe,
értő kézbe lenne való.

5 megjegyzés:

  1. Meghatottál. Egyrészt mert méltónak találtál arra, hogy elolvashassam.
    Másrészt a tartalma miatt. Önbizalmat csepegtetsz belém, mióta csak elfogadtad a bejelölésem.
    Kedves tőled, hogy pont e nemes zongora-fajta jutott eszedbe rólunk :)
    Valóban, egy hangszer akkor válik értékessé, ha játszanak rajta. Akkor derül ki, milyen a hangja. Ha csak áll a sarokban, nem sok hasznára van a fülnek, az érzékeknek. De talán hasonló a sorsuk a játékmackóhoz, miután a kisgyermek felnőtt, már nincs rá szüksége, s legrosszabb esetben a szemetesben köt ki. A Paff, a bűvös sárkány videoján emiatt mindig sírok, de a vége mégis biztató, mert a játékállatka újra előkerül, az eredeti gazda gyermekének kezében :)

    Tetszik a vers, és nemcsak az elfogultságom miatt.

    Fabijoe, nagyon, nagyon kérlek, ne tedd ezt velem, velünk! "Jelenleg azt gondolom, hogy ezzel befejeztem." Ez a mondatod szíven mart. Annyiszor elmondtam már, hogy nagyon szeretem a verseid, hogy mennyire várom mindig őket. Nem értem, hogy mért akarod elvenni a szivárvány egyik színét. Anélkül sosem lesz teljes... Kérlek, gondold át, és soha többé ne jusson ilyen eszedbe.
    A művésznek szüksége van a kibontakozásra, gondolatai felszínre törésére. Ha nem adja ki magából, az fullasztó, mint egy gombóc a torokban. Mért tennéd ki magad ennek, mikor van befogadó "közönséged"??
    Adja meg a - nem is tudom, mi - hogy úgy dönts, ami mindenkinek jó!

    Itt írom le mindezt, mert Kata előtt nincs mit titkolnom, s felvállalom minden sorom.

    Szeretettel üdvözöllek,
    Detti

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy e módon biztatsz minket és nagyon nagy megtiszteltetés ez a vers. Azért is, mert ránk gondoltál és azért is, mert ilyen szépen írtad a biztatást. Asszem mindkettőnkre ráfér, de akinek leginkább szüksége van rá: az Te vagy!
    Annyisszor írtam már, hogy ne hagyd abba. Tök mindegy mit írsz, akár politika, akár szomorú akár derűs....ez vagy Te. Ha valakit nem érdekel, úgyse olvassa. Akit meg érdekel, az nagyon várja az újabb gyöngyszemet. A legutóbbi PM után már kezdtem azt hinni, hogy megjött az életkedved. Ne okozz csalódást!
    Én nem bánom, ha kiteszed nyilvánossá, szerintem más-hármunkon kívül-úgyse tudja miről van szó. Mi meg nem mondjuk el:-))

    VálaszTörlés
  3. Csak úgy tűnik, hogy azonos a blog címe. A másik címben van egy szóköz is. Ez zárva marad.

    VálaszTörlés
  4. :)
    Köszönöm az ottani "alcímet" is!

    VálaszTörlés
  5. Én köszönöm, hogy írhatom. Komolyan.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.