kilencezer napon
ezer fokon izzani.
És, hogy nem tudok,
nagyon vigyázhatok,
mert földre ránt, ami
nyugodni nem hagyott:
Huszonöt éve már,
hogy véget ért a nyár,
reményem megfogyott,
s hiába volt idő,
mégsem feledhető
pár pillanat, mi megfagyott.
Tudtam, azóta már,
mindig, mi az, mi vár:
kilencezer éjszaka,
pusztaság, sivár
létbe kódolt hiány,
mi fel nem telik már soha.
A múlton nem lehet változtatni-sajnos. A jövőn még igen, de nagy-nagy bátorság kell hozzá. Vagy inkább vakmerőség?
VálaszTörlésAkkor változtass! Neked még lehet rá módod.
VálaszTörlésHééé, mit csináltál az oldaladdal???
VálaszTörlésNem vagyok vakmerő. Bátor is csak néha és nem mindenben.
Nem az a lényeg. Te mondtad: a múlton nem, a jövőn lehet változtatni. Akinek jövője van, az megteheti.
VálaszTörlésAz oldalam pedig köszöni, jól van. Beütöttem a szék karfájába, de nem nagyon.
Mindenki megteheti, csak a külvilág tart vissza tőle. A társadalmi normák, a lelkiismeret, a család, stb.
VálaszTörlésHa ezekkel nem törődnénk, bizony gyökeres változásokra lennénk képesek. Így csak egy bizonyos határon belül tudunk változtatni, de ez a hatá ugyebár néha nagyon szűk.