Mesékben már régen nem hiszel,
az álmok véget értek.
Az éjszaka sötét és hideg.
Nincsen semmi, amit elviszel,
ha végül jönnek érted,
mindenről lemondasz: minek?
Csak élsz emlékeidben,
a jövő már elfogyott,
egy hosszú út lassan majd véget ér.
Minden ember elment,
volt szerető elhagyott,
az új tavasz másoknak hoz reményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.