hogyan rántanak be epét?
Nékem nem lesz tőle szebb az álmom,
ha máshol ürülék az ebéd.
De ne röhögtess mán!
Még hogy én a Lovat?
Nem is hallottam hírét sohasem!
És, hogy asszonyomat?
Érdekli a fenét ám,
mit kotyvasztanak össze azok odabent!
Francba a fényes koronával!
Kell a királyság a fenének!
Jobban járok majd a kocsmával,
ott úgyis hajnalig szól minden éjjel az ének.
Csak a part menti, sekély vizeken portyázzunk,
hátha téved majd arra hajó!
Lesz, akiket majd megcsáklyázunk (hukk!) :
hulljon a férgese mind! Pusztuljon, aki jó!
Arra kerüljünk, jókora ívben!
Majd, ha bolond lennék!
A két szikla között a világért át ne mehessünk!
Még, hogy az árbochoz engem?!
Inkább egy újabb viccet,
csak hogy jókat nevessünk,
és ide még egy icce,
meg a sültet, hogy végre ehessünk!
Leülünk majd, kártyát vetni a fél szemű rémmel,
s, Te leszel, akit vacsorára néki adunk.
És, amikor majd Kirké szigetén száll égbe az ének,
másnapra úgyis részeg röfögésbe fullad borgőzös dalunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.