és vajon mi most a tét?
Várhatunk még újabb csodát,
vagy már vár a sötét?
Jött az a csend, és szíven ütött,
ahogy' szíven ütnek az árnyak.
Tekintetedből a kérdés sütött,
hogy helyt adunk-é a vágynak.
Azt kérdezted, hogyan lehet,
hogy eddig eljutottunk.
Elkövettünk-e merényletet,
hogy egymáshoz futottunk.
Válasz a csend, amely szíven ütött,
ahogy' szíven ütnek az árnyak,
de tekintetünkből már láng sütött,
hogy helyt adunk majd a vágynak.
Azt kérdeztem, miért éppen én,
és e kérdés volt a válasz:
miért éppen én, ha e földtekén
oly sokan élnek, hogy válassz?
És jött az a csend, amely szíven ütött,
ahogy' szíven ütnek az árnyak.
És kérdésünkből a válasz sütött:
helyt adunk majd a vágynak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.