kék szín szemhéjáról már csorgott a festék.
végigfolyt az arcán, kézzel letöröltem,
minden kínom, vágyam ím, ott állt előttem.
Spirálban folyt le a víz a csatornába,
agyam nem ettől a forgástól volt kába.
Vér tolult fejembe, s máshová testemben,
ahogyan a szemem reája vetettem.
Szappan volt kezében, de már nem sokáig:
az a vízben igen gyorsan habbá ázik.
Kacagott a szeme, ahogy letekintett,
mosolya reményt és boldogságot hintett.
Fertály óra elmúlt, lefolyt mind a szappan,
patyolat tisztává váltunk a friss habban,
és mire az óra a körét megjárta,
együtt kaptunk szárnyra földi boldogságra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.