Nyár van, hőség, június,
a házak most is ablaktalanok,
akik pedig az utcákon járnak,
azok jórészt vakok.
A levegő szinte rezeg,
az aszfalt gőzölög.
Egy-egy propaganda-plakát előtt
újból meghőkölök:
hiszen eltűntek, akik ellent mondtak,
és betemetődnek az árkok,
hadd örüljenek a rágott csontnak
az itt maradt kollaboránsok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.