Mint fa köves, sziklás hegyoldalon,
száradó, megdőlten kapaszkodó,
szórom szélbe én is recsegő dalom.
Nem táplálja víz, és ha hull a hó,
a lavina elől sincsen oltalom.
Dala száll? Csak szél szól, nem alkotó,
az recsegteti ágait csupán,
hajlítja, dönti, csupázza vadon.
Csak áll árván, csupaszon, bután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.