és lépcsőn lefelé, a grádicsok fölött.
A Fejbe bólé? más könnyű szesz költözött,
majd megbotolnék? Ki bánja?
A láb sem zsibbad soha többé,
újra táncos: cifrázza, mintha élne.
Zergével, ha kellene sem cserélne,
a bajok elfoszlottak köddé.
Hiába, múlt el pár évtized,
az ember mellkasában szíve dobban.
Megint szállni, mint régen, csak jobban!
Hogy újra élhetsz még, elhiszed.
Kit érdekel, hogy itt az este,
a délutánnak vége, és jön az éj?
Amíg a szíved újra dobban, ne félj!
Úgyis leáll aztán a beste.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.