A szamár ordít, ha jön a vész.
Egy költő mit tehet,
ha nem túl bátor és merész,
de idézne eget?
Vackába bújjon vissza ő,
ha zúg a förgeteg,
vagy jól teszi, ha visszalő
létét menteni meg?
Szamárként ordítok ma már,
hogy közel az idő,
csak borzalom és majd halál
lesz, ami itt kinő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.