Szívbe száradt szenvedést zeng
szikár szóözön.
Szavak között ritmus lézeng
néha rím köszön.
Indázó szó felburjánzik,
mondat ködbe vész.
Vessző vagy pont nem is látszik.
Szóhalom, és kész.
Követném, de megbotlottam:
hogy mit is akar?
Itt egyes szám, ott többes van.
Már mozdul a kar,
a végén kézujjakkal,
lapozni tovább,
és feladni egy sóhajjal:
de jó volt! nahát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.