A Petőfi hídon minden reggel
vöröshagyma szag van.
Régen szálltak verebek sereggel
a vöröshagyma szagban.
Ma egy férfi feküdt lent, a földön
a megálló kövén.
Mi ez a hely, ahol életem töltöm?
És ki vagyok magam, én?
A borzalomtól megállt a szíve,
vagy beszívott talán?
Nem változik a folyó íve,
sem már a halál után.
A Petőfi hídon, a budai hídfőn
hagymaillat száll.
Az én szívem már ilyen későn
békét nem talál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.