Hatvan évet megéltem

Hatvan évet megélem,
már nincsen mit remélnem.
Az egyetlen szeretőm
kint fekszik a temetön.

Elfutott a hatvan év.
Mondd, mire volt ez elég?
Geológus lettem én,
íródott pár költemény.

Marsra, Holdra nem megyek,
de született pár gyerek.
Csak irodában ülök,
s régen nem hegedülök.

Már nem táncos a lábam,
sok próbát ki nem álltam.
Tudós sem vagyok, habár
nem lettem talán szamár.

Nincs bennem nagy titok,
és senkit sem tanítok:
csak tollamat koptatom,
nem népemet oktatom.