Hideg télbe fordult az élet.
Maholnap már havazik.
Szőke hajam mára déré lett.
Reszkethetnénk tavaszig,
és ha jönne még a kikelet,
kibírható is lenne.
E hidegből, amely kivezet,
nincs út. Maradunk benne.
Mint jég, ha zeng, cseng a fül belül,
vagy maga a fagy zenél,
játszik a fejben kegyetlenül.
Az tavaszt nem is remél,
hisz elé csak jégmező terül,
amelyen süvölt a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.