2011. március 7., hétfő

Tőzegláp


A nyár közepén a lápba ragadtam.
Az út eltűnt hirtelen
talpam alól: a sárba szakadtam,
s a jó utat nem lelem.

Ha majd végképp ellep a tőzegláp,
a testem megmarad.
Épebb lesz majd a múmiám,
mint sok leírt gondolat.

Bízom benne, hogy lesz, aki majd
a fejemre lépve kilábal:
őt nem csábítja a láp hamisan,
és szól neki még madárdal.


2 megjegyzés:

  1. Ha nekünk már úgyis mind1, a létünkből legalább más húzzon hasznot, jah

    VálaszTörlés
  2. Először is foggal-körömmel küzdeni kell az életben maradásért, aztán ha mégse sikerül, akkor húzzanak belőle hasznot.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.