2013. május 14., kedd

Szellemfalu

A dűlőúton térdig ér a sár,
és nem ugatnak vad komondorok:
az idegenre kutya sem morog.
A házakba nem jár, csak a halál.

Egy zsalugáter halkan nyikorog;
a zsanérján lóg, félig leszakadt.
A kerteket már fölverte a gaz,
a tetőgerinc megroppant amott.

Hogy éltek itt, talán nem is igaz:
a kemencékben nem sül a kenyér,
a hídon nem jár át ökrös szekér,
csak a táj él. A falu már halott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.