2013. május 18., szombat

Széki lassú

Úgy övezd föl derekad, mintha bálba mennél!
Igazítsd szürke hajad, hogy gyöngykoszorút vennél!
Pántlikádat lobogtassa friss, alkonyi szellő,
ha nem voltál nekem, másnak légy igaz szerető!

Fölteszem a kalapomat, kimegyek a rétre.
Kiások egy jó nagy gödröt a rét közepébe.
Este, amikor nem járja már a határt senki,
bekiáltom bánatom, és megyek betemetni.

Ez a versem is csakúgy szól, mintha népdal lenne.
Hallhatja a széki lassú tánc ritmusát benne
az, akinek füle van a ritmus hallására.
Édesanyám! Jövök hozzád, meglásd, nemsokára!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.