szarkaláb, varjúháj.
Illatok árja mos.
Engedni nem muszáj.
Tűz a Nap, forr a nyár,
a puszta már rezeg,
mégis hernyót talál
egy hős hangyasereg.
A fűben egymagam
az ösvényt nem lelem,
bolyongok hasztalan.
Nem vezet senki sem.
Elhagy az értelem.
Távolban ég dörög.
Létünk nem végtelen,
csak csodája örök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.