Meredélyek közé visz utam.
Már elindult a flúgos futam,
hogy mi végre, azt magam sem értem.
Csúcs-közelben szikrázik az élet.
Megritkul a sűrű levegő,
kitágulva zihál a tüdő,
a kicsúszástól csak kicsit félek.
Az ég felé tekereg az ösvény,
vagy pokolba vezet ez az út?
Mindegy. Hiszen a lét sosem fösvény,
ha magad mögött hagyod a bút.
Minden élőre igaz a törvény,
csak a mocsár miazmája rút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.