A pajta és a rét között
a kert aranyba öltözött:
ezer levél a földre hullt,
a kertben rőzse lángja gyúlt.
Az őszi munka véget ért:
a fákról földre hullt levél
halomba hordva tűzre vár,
majd újra szüli őket a nyár.
A szőlő mind megásva már,
a venyige még sorban áll.
A pince mélyén forr a bor,
a jövő már érik valahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.