fölszállt a ház tetejére.
Tőle az ember mit várt?
Tán az álom tejére?
Malacka ólban röffen,
ha nincs, aki megigézze.
Orrom a sárba döftem:
szárnyalni kellene végre!
Mind igézzük a szárnyat,
várván tünde-valónkra,
messzire űzve az árnyat
vágyunk valami jóra.
Szárnyati Géza elszáll,
másik ólra repül le.
Nő-e a malacra két szárny,
vagy marad élete szürke?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.