Szirmokat bont most a gyötrelem,
kristály-vörös, tüske-szirmokat.
Megérkezett hófehér telem,
mögöttem már a halál ugat.
Szájából fekete vér csorog,
elsötétedik a napvilág,
hosszú nyelve egy hegyes horog,
minden szívet darabokra vág.
Fekete vér a fehér havon,
feketesége is mérgező,
ha fehérre áradni hagyom.
Éles kés, úgy vág a levegő.
Mi ez? Milyen förtelem-csoda,
ami halált hoz élet helyett?
Kinek lesz a szív így vacsora?
Ki fogja így kinyújtott kezed?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.