Ha a nyáron a réten a fűre lefekszel,
és bárányt nézel az égen,
kicsi hangya az orrod előtt ott szexel,
s te rájössz, az volt régen,
te ne kámpicsorodj el, kéznél mindig
a jó jövevény anapesztus!
Ha a gondok az embert földre terítik,
se feszítsenek meg, mint Krisztust!
A papírt fogd kézbe, meg a tollat írni!
Bármi badarság jó.
Okosabb lesz, mint amit mondani bírna
a rádió, televízió.
S noha én anapesztust
akarok most írni,
de a tény, hogy nemigen sikerül,
ha szemembe könnyeket hozna most sírni,
ma nem tartanám magamat emberül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.