Játszik a sötétség vélünk,
démont röptet az éjben.
Eltagadja, hogy élünk,
hazudja: nyár van télen.
Épít a sötétség házat:
tornyokat rak a falakra.
Ránk hoz lidérces lázat,
félelmünket kacagja.
Nő a sötétség folyton,
s nincsen lámpa az éjben.
Félelmem versekbe fojtom,
hogy az ember megéljen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.