A póz, amelyben állsz, nem túl kihívó,
kicsit kacér, bár nem vagy olyan fajta.
Mögötted árnyék, zöld, tavasz, már nincs hó,
a háttér egy csűr, vagy talán egy pajta,
szandál van kezedben, és látni való,
meztelen a talpad, fű nő alatta.
Színes, és ez is jól sikerült fotó,
a percet a fényképész jól elkapta:
visszafordulsz, és a lencsébe nézel;
akkor a lét még lábad előtt térdel,
kerek és pattog, akár egy strandlabda.
A kép egyik sarkán kicsit megégett,
még nem tudod, ki nem felejt el téged.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.