Huszonkét év asszony nélkül, akár, ha
életfogytos lenne az ember, nem mer
már gondolni sem a szabadulásra,
azon jár esze, Isten bottal nem ver,
ellenben folyton megver minden mással,
akkor beugrik, miért is rá terhel
mindent egy nem létező alakra,
amikor mindent csak magának termelt?
Vajon mások ugyanígy vannak vele,
hogy az embernek kilóg már a bele,
de csak elszáll az élet boldogtalan,
és bármennyit kapálózol ellene,
csak egyre mélyebbre süllyedsz el bele,
és a szabadulás még messzire van?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.