Akárhogy is,
újra eltalál.
Lehet, tavasz,
vagy vérzik kint a nyár,
de mindig lesz egy pillanat két hallgatás között,
hogy a szív a létezés leplébe beleöltözött.
Akárhogy is,
majd mindig eltalál.
Új élet jön,
vagy eljön a halál,
betölt a lét,
vagy a semmi száll beléd.
És mégse mondd, az életemből ennyi már elég!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.