Mozdulatodban az esték
fénye remeg, de a festék
elfeketült a szádon.
Már csak az álmot várom.
Ajkad, a lágy varázslat
már nem igézi a vágyat.
Csókolt szenvedéllyel,
most hidegebb az éjjel.
Két kezed volt az érték,
mások is többen kérték.
Kevés maradt már hátra,
nem borít hajad sátra.
Hó hull kint a télben,
magam is lejtőre tértem.
Csúszom is le a hegyről.
Nem dalolok az egyről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.