Mint Collins* egere, tekergek a falak között.
A sajt még átkozott messze van,
ha el nem hagytam. Bennem összeütközött
a múlt, jövő, topológia, vegytan,
és mindaz, ami valaha volt, és még lehet.
A semmi kavarog tudatomban,
a káosz, az Ősköd maga.
Ha végem lenne ezen nyomban,
annak sem lenne vonzata.
Mint labirintusban az egér,
és nincsen arany fonál.
Pedig az élet ennyit megér.
Ha nincs kinek telefonálj,
minek nálad folyton az apparát?
Mit ér így a lét? Van két karát?
*Bill Collins
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.