A Tapajóson Santarémbe menni kéne végre,
hisz összegyűlt pár havi készlet ára.
A tapírt meg elküldhetem kitömésre,
a maradékból, haza, Magyarországra.
Máma megint esett egész nap.
A csónakban is áll a víz.
Nincs már lőszer, csak pár darab,
és elfogyott a mogyoróíz.
A hússal pár napig még megvagyok,
Santarémig biztosan kitart.
Eldöntöttem: holnap indulok.
Csak otthonról ne halljak semmi bajt!
Nincs itt semmi baj, csak siess haza, mert mindenki "Santarémbe" kér menekült státuszt, az új kormány nemzetmentő hatásai miatt.:-)))
VálaszTörlésSantarém valóban a Tapajós torkolatánál van, Brazíliában, és Molnár Gábor valóban oda "járt" - azaz inkább evezett - a bőröket eladni, illetve haza küldeni, meg készleteit feltölteni a tapajós menti őserdőből. Most (tegnap) megnéztem a környéket a google űrfelvételein. Már nemigen lenne olyan nagy terület, ahol föl lehetne ütni a pálmakunyhót, mert minden tele van ültetvénnyel, amik alól az esők elhordják a talajt az Amazonason keresztül az Atlanti Óceánba.
VálaszTörlésBecsszó elhiszem...
VálaszTörlésA nemzet, az köszöni jól meglenne mentés nélkül is, ha a tagjai élni tudnának, és nem feltétlenül alumínium barakkokban. Én nem is a nemzetmentéstől, hanem az adósmentéstől félek. Attól tartok, úgy megment Pártunk és Kormányunk, élén a Nagy Kormányossal, hogy fél év múlva nem 20.-ára, hanem már másnapra elfogy a havi keresetem - és más jövedelmem meg nincs.
VálaszTörlésMennék én is a Tapajóshoz, de nem tudok úgy lőni, mint Molnár Gábor tudott, így aztán tartok tőle, nem lenne elég tapírhús ott se.
Hümm! Bár ne lenne igazad!!!
VálaszTörlés