Szerelemről többé nem beszélek.
Nem kellenek már a nagy szavak:
ahhoz, hogy meghódíthassalak,
későn ébredt tán bennem a lélek.
Véget ért a fiatalság régen,
homokba holt már a tűzvihar,
de a mezőn új lángot kavar
kis szellő is. Elemészt egészen.
A ház hideg. Rég kihűlt a kályha.
Szobáinkban hamut hord a szél.
Holnap fagyunk halálra, vagy már ma?
Ha meleget ott szív nem remél,
hát a mezőn bújik a parázsba?
Azután majd úgyis jön a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.