a kertbe ment gyümölcsfát oltani.
De 'hogy kiért a ház mögé, a kertbe,
miért, miért nem, a cél el lett felejtve.
Az ám! Gyümölcsfát oltani!
Aznap reggel történt valami,
hogy figyelmét elvonta, s Dani
máris másba kezdett,
s amiért ment, mindent elfelejtett.
Az ám! Gyümölcsfát oltani!
A szomszéd kertben énekelt Ani,
neki szerette hangját hallani.
Ez volt, ami Danink fejéből kimosta,
hogy mi volt még reggel legfőbb gondja:
Az ám! Gyümölcsfát oltani!
S még ha csak a hangját hallani
szerette volna Somvári Dani!
De napestig csak a szépet tette,
s így, amiért ment, végleg elfeledte:
Az ám! Gyümölcsfát oltani!!
Pár hét múlva Somvári Dani
falujában harangszót hallani.
Danink feje immáron mint a rosta,
az esküvő, mi gondja volt, kimosta.
Az ám! Gyümölcsfát oltani!
És szombat reggel Somvári Dani
'hogy felébredt, kezdte hallani:
Danikám, én nem leszek véled boldog,
mert mindig felejted, hogy mi lenne dolgod!
Az ám! Gyümölcsfát oltani!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.