de hát megteheted, bírod erővel,
a széllel is szembe szállsz.
Együtt mozdulsz a levegővel.
Rohanásod szélvészt támaszt néha,
aztán az el is csendesül,
míg én lusta vagyok, léha,
aki inkább csak csendben ül.
"Olyan bolond vagy", jó látni,
hogy ilyennek teremtett a sors.
Jöhetne ellenedre bármi,
csak egy tüsszentés: akár, ha bors
került volna az orrodba,
kiprüszkölöd nyomban.
Nem vagy senkihez sem goromba,
folyton csevegsz, míg én szótlan
hallgatom, mi történt tegnap
a piacon, hogy a tejes üveget
majdnem leverted, és ha elkap
valami betegség, hát jaj lesz neked!
De nekem lesz nagyobb jaj,
ha elkap. Meg ne hűlj nekem!
Ma vágok fát inkább, nem holnap,
lehűlt az idő, kedvesem!
Na gyere, üljünk kicsit így,
csendesen, mielőtt lemegyek!
Bárki lehetne most rám irigy,
és kívánná, hogy legyek
inkább helyében, míg ő veled vigad.
Na tessék! Elsüvítesz, mint a szelek.
Most mi van? Érzem, valaki kikap!
* Az idézet József Attila (Olyan bolond vagy) kezdetű versének kezdő sora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.