2014. december 28., vasárnap

Bíbor pokol nélkül

Bíbor pokol. Kegyetlen ajándék.
Engem okol. Még utána járnék.
Hajnali kín. Meddő tüze éget.
Semmi el nem űzheti a rémet.

Üszkös romok, parázs hamu alatt,
fehér izzásból csak ennyi maradt.
Kormos füst száll fel a felhős égre.
Kiűzettem, s nem tudom, mi végre.

Néha látom még a kaput tárva.
A kép fakul: marad szívem árva.
Fehér a csend, most szinte kegyetlen.
Csak emlék, hogy valaha szerettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.