Látod, a szívemet is lepi dér.
Mennyire vártalak én! Szelid őzet.
Vissza az érzés már sose' tér.
Látod a bokrot szikla tövében?
Medve, a morgó húzta oda.
Mély üregében éji sötétben
rázárult a kőkaloda.
Látod-e, magamra húztam az ajtót,
bokrot barlang elé a medve,
de a bokor se' véd meg a bajtól:
húsz éve nem vagyok szeretve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.