Förgeteg sodort a hegyről a völgybe,
és eltemetett a hólavina.
Szerelmes voltam egy gyönyörű hölgybe,
és nem volt közöttünk semmi vita.
Ragyogó szépsége izzott a fényben,
mint ahogy' csillognak a hómezők,
a metsző fényben már szinte féltem,
egy lépésemmel megbántom őt.
S így történt. Förgeteg támadt nyomomban,
mint amikor a hegy maga dühöng.
Az egész hómező immár romokban,
én meg a lavina alatt ülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.