Élek, büszkén mondom.
A bajjal, amit az élet támaszt,
akad csakis gondom.
Nem csak egyedül élek.
Nem csak magamért félek.
Egyedül könnyebb élni bátran,
de nem visz rá a lélek.
Folyton magam emésztem.
Sokszor az éjbe néztem,
volt, amikor már gödrömet ástam,
azt, amiben végzem.
Jobb a sorsom, mint másnak.
Bár sokszor ráznak lázak,
s bár volt, hogy sötét éjeken fáztam,
de sírt majd másnak ásnak.
Lehet, hogy utcán végzem,
csendesen elvérzem,
de nem lesz, amíg él ez az állam,
szociális temetésem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.