Na, eltakarodtál már?
- szólt a fiára az asszony.
Csöndbe' maradt pár száj:
szokta, viszályt ne fakasszon.
Mindez már beépült
az életnek medrébe.
Mára mindenki sérült.
Csak várnak halkan a végre.
A magukéra inkább;
s nem készülnek harcra.
Öröklődnek a minták?
Kódolva a kudarcra?
- Na, eltakarodtál már?
Nem tudom, miért ver Isten.
Rám csak a semmi vár.
Itt már örömöm nincsen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.