meg se' rezzent még a fényözön,
bár hideg volt, mintha lenne télen,
mint a sötét, hogyha rád köszön:
"Ne feledd, hogy végül majd én várlak!
Ne feledd, bár ragyog most az ég;
nem lehetsz a jövőben most már vak,
bár a szemed homályos ma még!"
Lenge árny, egy fuvallat csupán,
borzongás egy fényes dél után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.