de megroppant mellkasom: hiányzik bordám.
Soha nem értem, hogy minek örül,
és miért bosszús. Mint gyermekre, szól rám,
bár a kígyó még nem sziszegett
csalárd nyelvvel a tiltott gyümölcsről.
Nem mondja, hogy majd kihajt titeket,
olyanok lesztek, mint mások a Földről.
Első vagyok kettőnk közül,
ezt tudom, mert még emlékezem:
több bordám volt. De szívem örül.
Bármi lesz, még ma vétkezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.