Hiába szeretném,
hiába csodálnám,
hogyha ő nem Éva,
én sem vagyok Ádám.
A helye még sajog:
a borda hiánya.
Ha jönnek a bajok,
az elme kihányja.
Talán még csodálna,
hogyha másként lenne,
ha a piros alma
magja nőne benne,
vagy ha a költészet
angyala pallossal
ki nem űzött volna
kertjéből jó okkal.
S hiába becézném,
megakadt a csutka.
S az, kiről a vers szól:
egy biztos: nem Jutka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.