Pusztában találod magadat éjjel.
Sötét van, itt nem ég sehol sem lámpa,
lehetnél akár a pincébe zárva.
Hiába tekintesz körötted széjjel.
Csillagot keresel: felhő takarja.
Jobbra menj, vagy balra? Előre? Hátra?
Merre találhatsz szerető barátra?
Lépted a csendben csak a port kavarja.
Amerre jársz, az elszáradt fű zizzen,
füledben a vér egyhangúan dobol.
Ez még csak a tornác, vagy már a pokol?
Nincs mese: egyedül vagy minden szinten.
Kiáltasz? Mint a kés vágja a csöndet.
Minden irányban végtelen itt a tér.
Aki már elment, soha vissza nem tér.
Nincs ajtó. És nincs kéz, ami rád csönget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.