Vörös István Pohárkeserűjére
Van pohár az asztalomon,
nem áll angyal benne.
Hogyha térdig sörben állna,
lába sörös lenne.
A sörhab orrába jutna,
és prüszkölne tőle.
Csupa sör lenne fal, dunna.
Fröcsögne a kőre.
De, mint mondtam, poharamban
angyalszárny nem ázik.
A jó angyal - szabad napján -
az Úrnál teázik.
Ha ilyenkor engem egyszer
egy baleset érne,
azt hiszem, hogy védangyalom
dupla felest kérne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.